A hely kísért engem...

Régóta nem írtam ide. Valamiért nem volt mit. Nem történt olyan, amit ki kellett volna írnom magamból. De a későbbiekben visszatérek, az elmúlt majdnem egy évre...

2023.05.11. reggel 8:00. Ismét ülök az útpadkán, szívom a cigimet és várom a többieket  egy autóút melletti pihenőben, hogy végre elinduljunk. Elinduljunk az év első több napos bulijába, ahova már sok-sok éve járunk. Igen, ez AZ a buli, ahol elkezdődött majd véget ért valami, valakivel, aki egykoron a MINDENT jelentette nekem.

Megint nyár. Jah. Kurva szar idő van. Talán ilyen szar még sosem volt így május elején. 8 fok, semmi napsütés, hideg szél, de legalább az eső nem esik egyenlőre. Húzom a gázt az autópálya belső sávjában, jóval a megengedett sebességhatár felett. Fázom, a több réteg alá öltöző ellenére is. De ez a fázás más, ez belülről jön. Van, aki nyáron is fázik.

Két óra múlva megérkezünk, és berendezkedünk a táborban. Az idény első bulija mindig a legjobb. Ismerősökkel, barátokkal, sokszor a köztünk lévő földrajzi távolság miatt, sokszor idő hiány miatt, de egész télen nem találkozom. Ilyenkor viszont ott vannak, és együtt vagyunk. Mikor beülsz a sörsátorba, egy itallal, és csupa ismerős arc vesz körül. Azt érzed, végre felébredtél, végre élsz kicsit.

A nap viszonylag eseménytelenül telt. A rossz idő miatt nem is voltak igazán sokan, de ez tulajdonképpen nem is baj. A szar időjárás összehozza az embereket, tényleg csak azok jönnek vagy éppen maradnak, akiknek ez az életforma jelent valamit. Elkezdődtek az esti koncertek a nagy sátorban. Egyre jobb bandák jöttek egymás után, egyre több pia fogyott, egyre jobb lett a hangulat. Talán ez volt az első estém sok éve itt, hogy Ő eszembe sem jutott. Egy pillanatra sem, mintha nem is létezne. Felszabadultam tomboltam, bele az éjszakába...

Az utolsó nagy koncert a közepe felé járhatott. Bent tomboltunk a barátaimmal a tömeg közepén, majd egyszer csak észre vettem újra egy szőke lányt. Visszagondolva egész este ott volt a közelünkben, mégsem tűnt fel, valahogy nem mozgatott meg. A barátnőjével volt, egy gyönyörű fekete hajú lánnyal. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy részeg srác, elég agresszívan zaklatja őket. Láttam, az "úriember" nem hallgat a szép szóra, gondoltam segítek. Odamentem hozzájuk, és a "takarodj a picsába, velem vannak" felszólítással elküldtem. A szőke cuki volt, megköszönte, bemutatkozott. Megkérdeztem, ha már így alakult iszunk-e valamit. Sajnos sofőr volt, de a barátnője vállalkozott a feladatra. A következő emlékképem, hogy a fekete lánnyal iszogatok és dumálok a pultnál, a koncertnek közben vége lett. Átmentünk a már megszokott karaokee buliba, be az egyik épületben. Itt volt ám igazán jó a buli. Imádom a fesztivál ezt a részét, itt mindig emelkedett a hangulat, reggel napfelkeltéig tartanak a bulik. Egyből a pultnál kötöttünk, mi kikérve az italokat, kimentünk cigizni az épületből. Beszélgettünk, szinte mindenről, megvoltak a közös témák, kapcsolódási pontok. Majd egyszer csak kézen fogtam, felhúztam a padról és húztam be, az épületbe táncolni. Úgy táncolt, mint egy istennő, tánc közben egymáshoz simultunk, milyen egymás szemébe néztünk, és megláttam. Megláttam azt amitől végem lett abban a pillanatban. És megcsókoltam.

Hajnalban vége lett a bulinak. Már világosodott, közben előkerült a lány szőke barátnője is, valami sráccal volt, állítólag igencsak jól érezte magát. Sétáltunk ki a táborból, elkísértem őket a kinti parkolóban álló kocsiig. Majd a kapunál feltette a kérdést: 

- Nincs kedved nálam aludni?

- Igazából, nagyon is van. Hol laksz? 

 - A Felvidéken, Szlovákiában. Kb. 80 km-re innen

Uh, bazmeg. Ez így érdekes lesz. Az rendben, hogy elmegyek a lánnyal. De hogyan jutok majd vissza 80 km-ről, mindenféle jármű nélkül, ráadásul valószínűleg még részegen? Na mindegy, menjünk, majd valami lesz. Az ilyen spontán dolgok miatt érdemes élni. Viszonylag lassan telt az idő, miközben megtettük a 80 kilométert egy Felvidéki kisvárosig, ahol a lakása volt. Már ott a hátsó ülésen ülve éreztem, ez ma mindent elsöprő, immár reggel lesz. Hazaértünk, felmentünk a lakásba, kibontott egy üveg bort, majd meginvitált a hálószobába. Az eredeti terv szerint beszélgessünk és borozgassunk az ágyban fekve, úgy kényelmesebb. Bementem a hálóba, ledobtam a dzsekim és elfeküdtem, a fröccsel a kezemben. Ő kiment mosdóba, majd mikor visszatért egy szinte semmit sem takaró hálóing szerűség volt csak rajta. Leült mellém az ágyra, és rám nézett. És ott volt a szemében, amiért mindig is ÉLTEM. Az "akarlak, de most azonnal"-t. Letettem a poharat az éjjeliszekrényre, megcsókoltam és levettem a hálóingét. Mint a vadállatok úgy rontottunk egymásra, szinte felrobbantam az érzéstől. Ez a szex IGAZI volt. Mindent elsöprő állatias, ösztönszerű, mégis szenvedélyes, már már szeretkezés...

Másfél órával később ültem az ágy szélén, néztem ahogy alszik. Gyönyörű volt. Kibaszott gyönyörű. Felvettem a nadrágom, pólóm, mellényem, majd lementem a sarki közértbe egy doboz cigiért. Megvettem a cigit, mellé egy 2 decis Jack Daniel's-t, leültem a bolt előtti padra, az esőben. Szívtam a cigim, ittam a Jack-et, az eső csorgott végig az arcomon. És akkor ott nem fáztam. Volt valami ami belülről melegített. Egy idő múltán, mikorra elfogyott a whisky visszamentem a lakásba. Még mindig aludt, kiültem a konyhába cigizni, és meginni a reggeli bor maradékát. Nem gondoltam semmire, csak éreztem: EZ MOST JÓ. Aztakurva, de milyen jó...

Valamikor délelőtt felébredt. Fogalmam sincs hány órakor, addigra elvesztettem már az időérzékem. Még mindig ugyanazon a széken ültem a konyhában, odajött hozzám, átkarolta a nyakam is megcsókolt. Majd ezt mondta: "Köszönöm..." Vissza akartam kérdezni, ugyan mit? De rájöttem, ugyanazt amit nekem is meg kellene köszönöm neki. Hogy egyetlen éjszakára-reggelre-délelőttre megint éltünk. Szenvedélyesen, vadul és gátlástalanul. Leült mellém, töltött egy pohár vizet magának. Én belenéztem a szemébe, és csak ennyit mondtam: "Elmegyek" A csillogást, ott azokban a gyönyörű barna szemekben felváltotta a fájdalom...

Egy lány haverom jött át értem kocsival. Visszafelé végig azt hallgattam, mekkora állat vagyok, nem vagyok normális, mi a faszt keresek egy másik országban, stb. stb. Azért rendes volt, megállt egy benzinkúton egy üveg borért, nehogy már szomjasan érjek vissza a táborba. 

A péntek viszonylag eseménytelenül telt. Legalábbis akkor igaz ez, ha az egész napos ivást (inkább legyen vedelés) eseménytelennek lehet nevezni. Eljött az este, koncertek, barátok, még több pia. És a koncertek végén ismét az elmaradhatatlan karaokee party. Ahol belebotlottam egy tavaly nyári, hosszabb ideig tartó "kalandomba" akivel év elejéig össze jártunk, de aztán dobott, egyik napról a másikra, mindenféle indok nélkül. Ez a történet majd egy későbbi bejegyzés témája lesz...

A lényeg, hogy hajnalban nekiállt, ott kint az épület előtt ülve pityeregni. Hogy nem tudja, miért is alakult így, miért lett vége, ő sem érti a dolgot. "Te basztál ki. Mit nem értesz ezen?" Néztem ahogy sír, néztem a szemét. Még mindig szerelmes belém, csak ez valahogy így alakult

Szombat reggel végre, 48 óra után, lefeküdtem aludni. Már igazán rám fért. Aludtam pár órát a sátorban, de inkább egy fura delíriumos állapot volt, mint normális alvás. Pörögtem, egyszerűen nem tudtam kikapcsolna az agyam a péntek reggeli események hatása miatt. Miután dél körül kimásztam a sátorból, elindultam a sörsátorba a barátaimhoz, inni valamit. Már mindenki elég "megalapozott" hangulatban volt, gyorsan becsatlakoztam hát én is, hiszen még előttünk állt az utolsó este.

Egész délután iszogattunk, felváltva jártunk a pulthoz az italokért. Az egyik fiatalabb pultos lány, ahányszor én mentem a soron következő körért, mindig elejtett valami kétértelmű, sejtelmes mondatot, miközben mosolygott. Nem vettem különösebben tudomást róla, igazából nem volt rossz nő, még majdnem tetszett is, de valahogy nem éreztem szükségét a flörtnek vele. Majd az utolsó körünknél, amiért én mentem, a koncertek előtt, simán beközölte, hogy ő itt most hét óráig dolgozik, utána, ha gondolom mehetnénk akár együtt is koncertezni. Fogtam a poharakat, fizettem, majd ennyit mondtam: "ott találkozunk". Láttam a csalódottságot a szemében, pedig olyan kis aranyos lánynak tűnt. De nekem nem ő kellett...

Aztán a kedvenc zenekarom koncertjén újra láttam a pultos lányt. Oldalt állt, nézett rám, és mosolygott. Én meg nem mentem oda...

Vasárnap szarrá áztunk hazafelé. Végig esett az eső, 7 fokos hőmérséklet. Pokoli út volt. Húztam a gázt a belső sávban 160-al hazafelé, és nem fáztam. Valami melegített végre kicsit...Ha csak egy napra is de újra szerelmes lehettem...