Ennyi telt el azóta, hogy...

Pontosan ennyi telt el. Az utolsó üzenet óta, ami hétfőn este volt. Amit Ő küldött, "Jó Éjszakát" kívánva. És én pontosan ennyi ideig nem írtam neki semmit. Kibírtam. Talán gyógyulok is kicsit. Nem tudom, hogyan, de kibírtam hogy ne írjak. És ma pontban 12:00-kor jött az üzenet. Nem bírta ki. Összesen 37 óra és 46 percet bírt nélkülem. Anélkül, hogy tudja mi van velem, mit csinálok, hol és éppen mivel foglalkozom. Pedig tudom, hogy nem szeret már. Csak kell neki valaki, aki, mindennél jobban szereti, akin látni az éltető "AKARLAK" -ot. Pontosan úgy mint nekem, mert pontosan olyan mint én...

Már csak a holnapi nap, és kezdődik. 2017 óta ez lesz az első buli, ott, amire nem jön, nem együtt pörgünk egész hétvégén. Egy cseppet sem bánom. Talán végre elfogadom majd, hogy nélküle is van élet. Nem is akármilyen...